Harkány

Harkány – Gyógyvíz és kirándulások

Nekem ezt jelenti Harkány. Meg még sok mást is: végtelen nyugalmat, pihenést, kikapcsolódást, töltődést és sokszor alkotást. Amihez adott a szükséges ihlet és nyugalom. Szeretem a gyógyvíz türkizét, a természet békességét és végtelen szépségét. Megpihentet a tél nyugalma, izgalommal tölt el a tavaszi ébredezés, imádom a kora nyár élénk színeit, és az őszi megnyugvást. S ajánlom másoknak is ezt a sokak által még nem ismert, Budapestről nézve oly távoli vidéket. Oly messze van innen nézve, hogy mire az M6-oson leérek, kiszakadok a mindennapok mókuskerekéből, s megnyugszik a lelkem, mosolyra húzódik a szám. Tarts velem, csavarogjunk együtt dél-Baranyában!

Harkányi kiránduláshoz jó szívvel ajánlom az alábbi, általam ismert szálláslehetőségeket:

Baranya Hotel – a fürdő bejáratával szemben elhelyezkedő 3 csillagos hotel

Dráva Hotel Thermal Resort – minden igényt kielégítő szálloda közvetlen a fürdő oldalában

Harkányba menet

Merő véletlenségből keveredtem erre, nem vonzott, sosem jártam itt korábban, bár alig van az országnak olyan szeglete, ahol nem tekeregtem már. Hát ez a csücsök ismeretlen volt számomra. Megszerettem, gyökeret eresztettem, maradtam. Jövök, megyek, időről időre visszatérek.

Már a megközelítése is különleges számomra, autóval az M6 autópályán Érd után már kevés az autó, Dunaújvárostól szinte egyedül közlekedem. Nincs itt sosem az M7-re jellemző őrület, békésen autózhatok, s tisztíthatom az agyamat az örökös rohangálás görcseitől. M6, M60, Pécs szoknyáján délnek fordulunk, s az 58 úton autózok tovább. Szeretem ezt az utat is, a fasort Szalánta határában.

Túrony nekem az Árpád-kori templomáról és a kevéssé ismert pincéiről nevezetes. A templom a XIII. században már állt, többször átalakították, de a kora középkori jellegzetes falak ma is felismerhetőek. Pincéi között igén szép pincéket is látunk, egy ízben egy pincetulajdonos kedvesen tessékelt bennünket, jófajta borral és jóízű beszélgetéssel marasztalt.

Túronynál már mosoly van az arcomon, mindjárt megérkezünk! De előttünk még a csarodai leágazás, a nagy kanyar – nedves időben észnél kell lenni a sofőrnek! Majd jobb kéz felől a Tenkes csárda, számban a halászlé ízével, amit annyira szeretek náluk. Még egy kanyar és célegyenesben vagyunk, előttünk Harkány, a 4000 lelkes kisváros.

Harkányfürdő

A Fürdő története 1823-ig nyúlik vissza, amikor a Batthyány család lecsapolta az addig Büdösrétnek, Büdöstónak nevezett lápos, ingoványos területet, hogy az állatok számára új legelőket nyerjenek. A következő évben már hasznosították is, de nem az eredetileg  tervek szerint, hanem megjelentek az első fürdőházak, s elindult a fürdőszezon. Ugyanis a lecsapoláson résztvevő Pogány János állítólag fájós lábát a felbugyorgó vízbe lógatta, mely ettől csodálatos módon meggyógyult. Ekkortól sokan jöttek gyógyulni a környékről. 1866-tól kapott újabb lendületet a fürdő fejlődése, ez az időszak Zsigmondy Vilmos mérnök nevéhez köthető. 1949-től állami kézre került, majd 1956-tól a Baranya Megyei Tanács igazgatta, ma 2006 óta Harkány városáé a fürdő.

Az Európában egyedülálló harkányi gyógyvíz 50-70 méteres mélységekből, átlagosan 62 °C hőmérséklettel tör a felszínre. Ásványi anyag tartalma literenként több mint 1000 mg. Gyógyászati szempontból legjelentősebb ásványi anyaga a karbonil-szulfid (COS), amely gáz alakban a vízben oldott állapotban nyomás alatt van. A kifolyó vízben, nyomás alól felszabadulva azonnal bomlani kezd, átalakul kénhidrogén-gázzá, amely jellegzetes szagát adja.

A vízben apró szemcsékben kiváló elemi kén jól megfigyelhető a medencében is oldalfényben. 1 liter gyógyvízben 12 mg körüli mennyiségben található karbonit szulfid. Ezt a vegyületet egyébként korábban nem ismerték, az 1860-as években itt fedezték fel, a gyógyvíz kémiai elemzésekor. A bőrön át és belélegezve egyaránt igen aktívan szívódik a szervezetbe: felszívódása 150-szeres az egyéb kénvegyületekkel (pl. szulfátokkal) szemben.

Szervezetünkben, az ízületi porcok felépítésében olyan szerves molekulák vesznek részt, amelyeknek fontos eleme a két vegyértékű kén. A mozgásszervi betegek 90%-a degeneratív ízületi és gerincbántalmakban szenved. Elsősorban a teherviselő ízületek: csípők, térdek, bokák üvegporcai mennek tönkre. A mechanikai túlterhelés (mint pl. a nagy testsúlynál), fokozott klinikai tünetekben – fájdalom, duzzanat, mozgás-korlátozottság – nyilvánul meg. A porcot alkotó kéntartalmú vegyületek ismételt felépülésében, pótlásában jut fontos szerephez a szervezetbe jutó kén, amely bizonyítottan be is épül a porcokba. Ez a gyógyvíz kémiai hatása. Ezen kívül részt vesz még a gyógyításban: a víz felhajtóereje, a hidrosztatikai nyomás – amelynek révén a vízben csökken a testsúly, azaz a teherviselő ízületek terhelése –, a hidrodinamikai hatás, valamint a hőhatás. (https://harkanyfurdo.hu/gyogyfurdo/gyogyviz)

Nekem Harkány mindig ápolt, gondozott arcát mutatja, a település vezetése odafigyel a rendre, tisztaságra, a fű rendszeres nyírására, parkok gondozására és felújítására valamint virágok kihelyezésére. Ezt is szeretem…

Látnivalók Harkányban

Harkány kevés látnivalóval bír a fürdőn kívül, de néhány helyszínt útba ejthetünk sétáink során:

• Jézus Szíve katolikus templom 1906-ban épület neoromán, neogótikus stílusban, 1985-ben kibővítés során modern formát öltött. Reggel 9-től a templomkert, a kora esti órákban a templom is látogatható. Az épület külső falán tűzzománc stációkban gyönyörködhetünk, a templomkertben a magyar történelem állomásait jelenítették meg.
• 1802-ben készült el a település főutcáján álló késő barokk, copf stílusú református templom, szép tornya messziről látható.
• Érdemes ellátogatni Terehegyre, az ottani templom követi az ormánysági és egyébként a Nyírségben és Erdélyben, mai Ukrajna területén is jellemző egyszerű, de mégis a mennyezeti fakazetták, padsorvégek, szószékek motívumkönyv alapján festett mintákkal díszített református templomok hagyományait.
• A fürdőtől délre helyezkedik el a 2019-ben felújított Zsigmondy park, több képzőművészeti alkotással. Megtekinthető például a Zsolnay porcelánnal készült Országalma csobogó és Harka kút, mely a harkányi gyógyvíz legendáját jeleníti meg:

Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt. Volt neki egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta.

Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.

Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az  anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az  végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt.

Ezt  ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet,  a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten (illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.

Az ördög erre nem mondott sem igent sem nemet, de  befogott az ekébe hat pár fekete macskát (lévén a  macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a  munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát  látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa!

Nagyon megijedt, de – mint mondottam – okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának,  igen megdühödött, nem vette észre  ugyanis a cselt.  Mérgében elhajította az ekéjét, na abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és  bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még  ma is kénes víz zubog, amelyet a  Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon.

• Harkányi kilátó a Tere-hegyen – kényelmes túra, különleges sziklaképződmények, csekély szintkülönbség, szép kilátás a környékre. A kilátó megközelítéséhez a Tenkes-csárda parkolójáról indulj, két párhuzamos út közül választhatsz, mely a Tenkes-csárdától kb. 5-600 m-re válik szét, az egyik egy lazább földút, a másik egy érdekesebb, sziklásabb útvonal. A túra hossza oda-vissza kb. 1,5 óra.

Siklósi nevezetességek

Siklós csupáncsak 5 km-re fekszik Harkánytól, a városból az Ady Endre úton kelet felé tartva érjük el.

• Siklósi Vár
  A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében találták meg, ez lehetett a korai vár magja. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tartjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni. A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét. 1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. Perényi Imre a várat reneszánsz stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését is. 1543-ban Szulejmán szultán serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint. 1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, akit háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét.  Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be. (Wikipédia)
• Malkocs Bej dzsámija – a török építészet egyik máig fennmaradt magyarországi emléke
• Siklósi Fürdő – A Thermal Spa Siklós kültéri és beltéri medencékkel, wellness szolgáltatásokkal várja leginkább kisgyermekkel érkező vendégeit egész évben. Magam nem jöttem rá, csak a fürdő leírásában olvastam, hogy a történelmi környezet, a vár biztonságos falai ihlette meg a fürdő belső terét uraló óriási színes bástyákat. 6 felnőtt medencéből 4 élmény-elemeket is kínál: pezsgőágyak, talpmasszázsok, derékmasszázsok, masszázs-kabinok, buzgárok, nyakzuhanyok, sodró folyosó és két óriáscsúszda.
  A kicsiknek három medencét alakítottak ki: kalandmedence szivárványcsúszdával, három különböző mélységű melegvizes medencével és vízi játékok is megtalálhatók. A strand részen egy 33 méteres kültéri úszómedence, egy gyermek-élménymedence, egy meleg vizes felnőtt medence és egy jakuzzi vehető igénybe. Wellness szolgáltatások: finn szauna,  infraszauna, kültéri orosz szauna, aromakabin, gőzfürdő és sóbarlang fogadja a vendégeket.
• református templom
• Szerb templom

Máriagyűd

Gyűd híres Mária-kegyhely, búcsújáróhely, már a 14. században, egyhajós templom állt itt.  A kegyhely Mária jelenésekről és csodatévő, csodás gyógyulásokat tévő Mária szobráról ismert. A szobor az eredetinek csak a másolata, mivel a szobor eredetije az eszéki Szent Péter és Pál katedrálisban van. Oda a török elől menekítették azt, mely akkoriban még magyar terület volt. Sajnos az eredeti szobor azóta sem került vissza, viszont csodát azóta Eszéken nem írtak le vele kapcsolatosan.

Látnivalói:

• Rózsafűzér kör a bazilika körül, Kálvária szép Zsolnay kerámiaképekkel.
• Szentkút: A kegyhely parkolójától keletnek induló utca visz ki a Szentkúthoz. Ennek télen-nyáron iható hűs vizét a hagyományos “gyűdi korsókban” vitték haza régente a zarándokok.
• Csukma-hegy: kereszt. A Plébánia épülete alatt induló turista-ösvényen egy óra járásnyira fekszik erdős hegyoldaltól és szőlőültetvényektől övezve, tövében gyönyörű kilátással.
• Csodabogyó tanösvény A kegytemplom főlépcsőjének lábától indulva máriagyűdi református templomnál hagyja el a falut a tanösvény, hogy kellemes sétaút során vezessen fel a kilátóhoz, bemutatva a Tenkes-hegy növény- és állatvilágát. Innen a vadászház mentén tovább haladva több kirándulócélpontot is választhatunk. (Mi tovább haladva a Tenkes csárdához érkeztünk)

Villány

A Villány-Siklósi borút egyik névadó s egyben legismertebb települése, egyedi mediterrán hatásokkal rendelkező klímája különleges borok készítését teszi lehetővé. Villány 18 km-re helyezkedik el Harkánytól. Érdemes itt tölteni egy éjszakát vagy távolsági busszal, taxival érkezni Harkányból – hiszen a fő attrakció itt a bor, borkóstolóhoz fűződő vendéglátás. Nem hagyom ki Villányt, ha erre járok, szeretem a bor mellé fogyasztott borkorcsolyákat, élvezem a kóstolós fatálakról való csipegetést, ráérős beszélgetést. Ismerjük és szeretjük a villányi pincesort, de érdemes ellátogatni Villánykövesdre és Nagyharsányra is, a kevésbé felkapott helyeken barátságos emberek, jó szó és finom bor vár ránk.

Villányi kirándulásaink során fedeztem fel a Templom-hegyi kilátót és az Amonitesz tanösvényt, érdemes tenni egy sétát – de inkább borozás előtt… Meglepetten láttam a pincesor mögött húzódó utcák kertjében mindenütt megélő banánfákat, kint telelnek, csak kis védelmet kapnak a téli hidegebb napokra. Hát ugye a mediterrán hatás…

Nagyharsány

A település a Villány-Siklósi Borút egy állomása, szintén kóstolásra, vásárlásra csábít. Fő attrakciója a Nagyharsányi Szoborpark, mely a védett Szársomlyó oldalában, Villány és Nagyharsány között a főút mentén található. A felhagyott bányában az egykor itt működött művésztelep alkotásait tekinthetjük meg.

Innen indulnak a hétfő és kedd kivételével minden nap 10 órakor a Duna Dráva Nemzeti Park túravezetőjével szakvezetéses túrák. A Szársomlyó védett területe ugyanis egyénileg nem látogatható. A Kikerics túra hossza kb. 5 km, 3.4 óra alatt teljesíthető. Rengeteg információt, érdekességet tudtunk meg Balogh László szakvezetőtől. Február első napjaiban, sűrű hóesésben teljesített túránk oka az volt, hogy találkozzunk a Magyarországon egyedül itt élő magyar kikericcsel, mely a megszűnt kétforintos hátoldaláról lehet ismerős. László megtalálta, kikotorta a hó alól a kikericset, s mi ámulva figyeltük  törékeny kis virágot, aki dacolva a zord idővel ilyen korán, elsőként virágzik. Élveztük, ajánlom!

Szaporca

Az Ős-Dráva látogatóközpont miatt érdemes 16 km-t autózni Harkányból. Az Ormánság természeti értékeit és hagyományait megismertető Ős-Dráva Látogatóközpont interaktív kiállítással, majorral, tanösvényekkel és változatos programokkal várja a közönséget. Gyalogos és helyben bérlehető kerékpárokkal biciklis túrát tehetünk a változatos területen, ahol az útvonalon érdekes, informatív állomásokon pihenhetünk meg.