Azt mindannyian tudjuk, hogy edzéssel képesek vagyunk az izomtömeg növelésére. Ennek egyszerű élettani magyarázata van: a folyamatos terhelés azt az információt jelenti a szervezetünknek, hogy muszáj erősebbé, ellenállóbbá válnia, hiszen szükséges a gyors és esetleg hosszú futás (talán a mamut kerget) vagy a nehéz súlyok megemelése (talán a zsákmányt, az élelmet haza kell vinni a családnak) stb. Így, ha a szervezet rendszeresen érzékeli ezeket a szükségleteket, akkor elkezd ehhez adaptálódni. És éppen ellenkező hatást érünk el a mozgásszegény életmóddal, amikor a csökkent funkcióhoz mérten csökken az izomtömeg is. Hiszen nincs rá szükség. Ahogy angolul mondják: „use it or loose it” – amit nem használsz, azt elveszíted. Egy bizonyos kor felett pedig ez az izomtömegvesztés gyorsabb és nagyobb mértékű. Bár jó hír, hogy idősebb korban is lehet izomtömeget növelni, pláne lehet tenni a gyengülés ellen.Ami viszont egy érdekes, új megfigyelés, az az izomkompozíció változása a korral. A Koppenhágai Egyetem munkatársai az izmokon belüli kötőszövet mennyiségét vizsgálták fiatal (~25) és idősebb (~65), illetve edzett (hosszútávfutók) és edzetlen egyéneknél, ehhez a combról készítettek keresztmetszeti MR felvételeket. A felvételeken egyértelműen az a tendencia volt megfigyelhető, hogy
fiatalabb korban kevesebb, idős korban több az izmon belüli kötőszövet mennyisége, illetve edzetteknél kevesebb, edzetleneknél több az izmon belüli kötőszövet mennyisége.A fekete területeken a zöld színű részek jelölik a kötőszövetet, jól látható annak mennyisége a különböző vizsgálati egyéneknél.
Ami az igazán meglepő eredmény volt ebben a vizsgálatban, hogy az idősebb, ám edzett egyének izomzatának összetétele magasan kedvezőbb a fiatal, ám edzetlen egyénekénél. Tulajdonképpen szinte megegyező a kompozíciója a nála akár 40 évvel fiatalabb, szintén edzett egyén izomzatával.
És hogy miért fontos ez?Természetesen a mozgatórendszer óriásit profitál a kötőszövet jelenlétéből az izmokon belül és azok körül, hiszen egyrészt az izomösszehúzódást morfológiailag is kontrollálják a fasciális elemek, ezzel optimalizálva a kifejtett izomerőt, másrészt a bennük keletkező elasztikus energia hozzáadódik az izom által kifejtett erőhöz, melyet így jócskán meg tudnak növelni, ezzel jobb teljesítményt, gazdaságosabb működést biztosítva.
Viszont jóból is megárt a sok… ha a fiziológiásnál jobban felszaporodik a kötőszövet, az már nem lesz segítője mozgásainknak, hiszen az ilyen szövet kevésbé rugalmas és feszes, így kevésbé lesz alkalmas arra, hogy erőt szolgáltasson vagy erőt transzferáljon. Sőt, nem csak hogy nem segíti a mozgásokat, de azokat akadályozhatja is rugalmatlanságával. Így a mozgások nehézkesebbé, gazdaságtalanná, erőtlenné válnak és a fáradásérzet is jóval előbb jelentkezik még egy kisebb terhelésnél is.
Mindkét folyamat progressziót mutat:
ha edzel, egyre jobb izomösszetételed és javuló teljesítményed lesz (nem csak sportolásnál, hanem a mindennapi mozgásokban is), ha nem edzel, nem mozogsz eleget, egyre több kötőszövet halmozódik fel a csökkenő izomtömeg mellett (hogy csak egy paraméter romlását említsük).
A döntés a tiéd, hogy melyik folyamatot támogatod!(forrás: Mikkelsen et al.: Skeletal muscle morphology and regulatory signalling in endurance-trained and sedentary individuals: The influence of ageing. Exp Gerontol. 2017 Jul;93:54-67. Almásy Csilla fordításában)
Hozzászólok