A retekről
„a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság”
A retek származása vitatott. Egyiptomban a piramisépítők étrendjének része volt, a görögök Apollónak áldozati ajándékul aranyból retket öntöttek, míg Dioszkoridész révén ismerték emésztésjavító hatását. A rómaiak félig érett olívabogyót fogyasztottak a retket követően a gázképződés minimalizálása érdekében. Kínában szintén több ezeréves múltja van e zöldségfélének. A középkori orvosok a retket a férfias és harcias Mars növényének tartották, amely serkentőleg hat a nemi vágyra.
A pogány időkben a germán törzsek kora tavasszal ünnepelték Thor istent, ezért feltételezik, hogy a kereszténység előtt a retek Thor isten szent növénye volt. Érdekes, hogy az ógermán mitológia szerint ez az istenség hirtelen haragú, ugyanakkor nagyon termékeny volt.
Az írásos emlékek szerint hazánkban 1664-ben már jelen volt ez a zöldség.
A fajták alapján megkülönböztetnek hónapos retket, valamint nyári, őszi-téli és japán retket (daikon vagy ismertebb nevén jégcsapretek). Megjegyzendő, hogy a tavasszal kapható 15 centiméter körüli fehér jégcsapretek a hónapos retkek közé tartozik.
Az étkezési csírák között a retekcsíra is megtalálható, amely egy hazai felmérés szerint a búzacsíra után az egyik legnépszerűbb étkezési csíra. Számos magyar növényi csírát vizsgálva a retekcsíra C-vitamin-tartalma és antibakteriális hatása kiemelkedő.
A baktériumok növekedésének gátlásában a Müncheni sörretek és a fekete retek volt a leghatásosabb, ezt követte a Húsvéti rózsaretek és a jégcsapretek (daikon).
Amit még a retekről tudni érdemes:
- Nagy a C-vitamin-tartalma, de jelentős A- és B-vitamin és foszfor mennyisége is.
- Kéntartalmú hatóanyagai baktérium és gombaölő hatásúak, így kiválóan alkalmas a megfázás és cseppfertőzések megelőzésére.
- Támogatja a máj méregtelenítő munkáját, mivel fokozza a májfunkciót, de serkenti az epekiválasztást is. Ahol sok fekete retek fogy, ott az epekőbetegségek ritkábban fordulnak elő. Ám már kialakult gyomorhurut, gyomorfekély, epekő, esetén nem ajánlott fogyasztása.
- Káliumban gazdag ám nátriumban szegény zöldség. A magas vérnyomás esetén e két ásványi anyag aránya sok esetben megváltozik (a káliumé csökken, a nátriumé nő). A retek káliumtartalma – ha nem sózzuk meg – segíthet a megfelelő arány helyreállításában.
- Emésztést segítő, étvágynövelő hatása is van.
- Fogyókúrában is előnyös, magas rost- és alacsony az energiatartalma miatt (100 grammjában csak 15 kcal van).
- Különlegesség a köhögés enyhítésére ajánlott retekszirup. A megmosott, kettévágott fekete retek gumójának közepébe lyukat fúrnak, majd mézet öntenek az üregbe. Néhány óra alatt a méz az üregbe szivárgó reteklével gazdagodik, és elkészül a jótékony hatású retekszirup, amelyet leginkább száraz, kínzó, elhúzódó köhögésre ajánlanak.
A hónapos retek zsenge levelei is finomak salátába, tehát gondoljuk meg a választ, amikor az árus megkérdezi, leszedje-e a zöldjét.
Források: https://www.mindmegette.hu/jegcsapretek-a-vitaminmento-42830/,
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2017/01/ud_2016_1_final.pdf Összeválogatta: Fekete Krisztina dietetikus
A retket lehet enni magában, vagy különbözőbb salátákat gazdagítva vele, hús mellé tálalva, sajttal előételként. Most 3 egyszerű, egészséges retekkel készült salátareceptet mutatunk be:
Jégcsapretek saláta (4 személyre)
Hozzávalók: 1 fehér jégcsapretek, 2 nagy alma, 1 kicsi kígyóuborka vagy 3 db csemegeuborka, 1 pohár kefir, só, késhegynyi fehér-bors, 1 csomag metélőhagyma, 1 főtt tojás
Elkészítés: A megtisztított retket, almát és uborkát legyaluljuk. A sóval, borssal ízesített kefirrel megöntözzük. A tetejére finomra vágott metélőhagymát szórunk, főtt tojáskarikákkal díszítjük, és behűtve kínáljuk.
Megjegyzés: a saláta tovább gazdagítható főtt burgonyával, vagy éppen csemegekukoricával .
Forrás: https://erzsebetrosta.hu/vegetarianus-es-halas-etelek/rozsaszinu-husveti-udvozlet-retek.html
1 adag: 96 kcal, 5 g fehérje, 3 g zsír, 11 g szénhidrát, 50 mg koleszterin
Téli reteksaláta (4 személyre)
Hozzávalók: 2 szép nagy fekete retek, 2 fej lila hagyma, 1 kisebb zellergumó, 1,5 dl majonéz, 2 dl zsírszegény tejföl, fél citrom leve, 1 csokor friss vagy 1 teáskanál szárított zöldpetrezselyem, ízlés szerint só, csipet cukor, 1 késhegynyi törött fehér bors
Elkészítés: Először a mártást készítjük el: a majonézt simára keverjük a tejföllel és a citrom levével, majd borssal és kevés cukorral ízesítjük. Ezután a finomra vágott zöldpetrezselymet is belekeverjük, majd hűtőszekrénybe tesszük. A retket kefével alaposan lesikáljuk, és tisztára mossuk, majd héjastul gyufaszálnyi csíkokra reszeljük (vagy vágjuk). Megsózzuk, és jól átforgatjuk. A letisztított és meghámozott zellert ugyancsak felcsíkozzuk, és szűrőbe téve belelógatjuk egy fazék forrásban lévő vízbe úgy, hogy a zeller mind beleérjen. Az újraforrástól számítva 1 percig főzzük, majd a léből kiemelve jól lecsöpögtetjük, kihűtjük. A lila hagymát nagyon vékony karikákra vágjuk, és a karikákat szétszedjük, kissé megsózzuk, majd 15 percnyi állás után az összes zöldséget beleforgatjuk a majonézes mártásba. Befedve betesszük a hűtőszekrénybe, és legalább fél napig érleljük. Forrás: https://vasarnap.com/archivum/teli-reteksalata
1 adag: 418 kcal, 4 g fehérje, 41 g zsír, 9 g szénhidrát, 64 mg koleszterin
Tormás reteksaláta (4 személyre)
Hozzávalók: 50 dkg fekete retek, 30 dkg sárgarépa, 5 dkg torma, 3 citrom, 1 evőkanál méz, kevés metélőhagyma, 1-2 evőkanál búzacsíra, őrölt köménymag
Elkészítés: A citromok levét és húsát összekeverjük a reszelt tormával, a mézzel, a finomra vágott metélőhagymával. Összekeverjük a csipetnyi őrölt köménymaggal, sóval, majd belereszeljük a fekete retket és a sárgarépát. A tetejére búzacsírát hintve tálaljuk.
1 adag: 113 kcal, 4 g fehérje, 1 g zsír, 21 g szénhidrát, 0 mg koleszterin
Hozzászólok